Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben kötelező, jogszabályban előírt jótállási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérő, úgy azt nem teheti értékelési szempont részévé, hiszen a kötelező minimális időszak szerződéses kötelezettség kell, hogy legyen. A jótállási időszakot úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha...b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...változásokat hozott, így felmerült a kérdés, hogy – az egy­idejű aláírás, illetőleg a külön-külön aláírt példányok egymás részére történő postázása mellett – milyen alternatív szerződéskötési módok felelnek meg a Kbt. szigorú követelményrendszerének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha– a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...(8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie – Kbt. 48. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...(8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...le kívánt mondani az eredeti szerződésből eredő, a vitarendezésből eredő jogoktól eltérő minden jogáról.A regionális bíróság egyrészt megállapította, hogy e megállapodás az eredeti szerződés lényeges elemeinek a későbbi, jelentősen módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3