9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Aláírásminta elfogadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
2. cikk / 9 Kizáró oki nyilatkozat eredetisége az EKR-ben
Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?
3. cikk / 9 Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
4. cikk / 9 EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége
Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
5. cikk / 9 Hivatalos okiratok szignálása, számozása
Kérdés: Az eljárásokban az ajánlatkérő előírja az ajánlatok formai követelményeit. Van olyan, hogy azokat az oldalakat kéri csupán sorszámmal ellátni, illetve szignálni, amelyeken információ van. Kérdésünk, hogy mi a gyakorlat azon közjegyző által hitelesített dokumentumokkal, amelyek utolsó oldalán csupán a közjegyző bélyegzője szerepel? Továbbá információt tartalmazó oldalnak minősülnek-e a cégkivonatok utolsó oldalai, amelyeken csupán a cégbíróság bélyegzője szerepel?
6. cikk / 9 Hitelesített dokumentumok egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, vagy közjegyző által hitelesíttetni is kell azt?
7. cikk / 9 Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban
Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
8. cikk / 9 Képviselet elektronikus eljárásban
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
9. cikk / 9 Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?