Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...feltétlenül azonos mindenhol, illetve akár vissza is állítható. Az aláírás időpontja igazolja, hogy amikor azt aláírta az érintett, egyrészt jogosult volt azt aláírni, mint cégjegyzésre jogosult, másrészt pedig például a hiánypótlási vagy ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol a törvény Második Része "egységes európai közbeszerzési dokumentumot" említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;– az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója – 10. § (1) bekezdés a)-d) pontjai.Nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezési kérelem eljuttatása kifejezetten nem lehetséges postai úton, a következők szerint:– az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében közvetlenül résztvettek. A logika olyan szempontból fordított, hogy az ajánlattevőket kezdi elkizárni, és tőlük kér távolmaradási nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét.Mindenekelőtt módosult az árubeszerzés fogalma,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatásiprogramokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatalrészletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. A közzétételre nem kerül sor, ha – a fenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...személyekre, szervezetekre.A könnyebb áttekinthetőség céljából – a módosultjogszabályhelyek megjelölésével – a következőkben részletezzük az egyesmódosító szabályokat, esetenként megjelölve a változások lényegét is:– a Kbt. 53. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.