Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat tartalmaz, egy része a termékre vonatkozó teljesen általános információkat, egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...azt az ajánlattevő iratbetekintéskor nem láthatja.A kérdéssel kapcsolatos Kbt.-beli rendelkezések a következők:– az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...készíthetanélkül, hogy jogi érdeket valószínűsítenie kellene.Új elem e körben az is, hogy az ajánlatkérő, az ajánlattevőés a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérhetiaz iratbetekintésre jogosult személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...legelőnyösebb ajánlatotkívánja kiválasztani, köteles meghatározni– az összességében legelőnyösebb ajánlat megítéléséreszolgáló részszempontokat;– részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszemponttényleges jelentőségével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt- alvállalkozójaként sem vehet részt.Az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban előírta – meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatok tartalma

Kérdés: Milyen tartalommal kell az ajánlatot elkészíteni? Van-e hivatalos ajánlati iratminta? Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak-e általánosítható elvek?
Részlet a válaszából: […] ...más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként részt vehessen.Az ajánlatban – amennyiben azt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.