8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
2. cikk / 8 Eljárás referencialevél alaki hibája esetén
Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
3. cikk / 8 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
4. cikk / 8 "Saját" referencia
Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
5. cikk / 8 Jogelőd referenciájának elfogadása
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
6. cikk / 8 Referenciaigazolás megfelelősége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta az előző három évben teljesített (befejezett teljesítéssel), összesen 2 darab, egyenként legalább 12 hónapra szóló, egyenként egy településen belüli, egyenként legalább nettó 15 000 m2 területre vonatkozó referenciaigazolást. Elfogadható-e 2 darab referenciaigazolásnak, ha az ajánlattevő a 2 darab referenciaigazolást ugyanarra az objektumra nyújtotta be, csak külön-külön az egymást követő évre vonatkozóan?
7. cikk / 8 Korábbi évek teljesítésének igazolása
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
8. cikk / 8 Referencianyilatkozat tartalma
Kérdés: A referenciával kapcsolatban a 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt a referencia tekintetében előírhatja-e úgy, hogy csak például az adott áru értékesített minimummennyiségét írja elő, vagy mindenképpen az ellenszolgáltatás ellenértékének minimumösszegét kell előírnia referenciakövetelményként?
