FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Bírálóbizottság felelősségi rendjének módosítása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...távozik, az új bb-tag (mindegy, hogy korábban már bb-tag volt) pedig belép, és a későbbiekben megszülető döntések előkészítésében részt vesz.Az ajánlatkérő tehát dönthet úgy, hogy a saját szabályai alapján nemcsak kivételes esetben teszi lehetővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásokra a Kbt.-nek a szerződésekkel kapcsolatos Ötödik részét kell alkalmazni, így a keretmegállapodások módosítására a 141. § (2), (3), (4) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.A hivatkozott rendelkezéseket áttekintve, úgy ítéljük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jén hatályát vesztette, így a továbbiakban erre nem vonatkozik szabályozás. Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, és szabályzata nem részletezi az értékhatár alatti ajánlatkérés folyamatát, úgy nem köteles indokolni az eredményhirdetés/összegezés elmaradását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős a törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott 73. § (1) bekezdés e) pontja az érvénytelenség okának meghatározását tartalmazza a következők szerint.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás lefolytatására, felelősségi rendre, bevont személyek, szervezetek felelősségi rendjére, dokumentálási rendre, tehát sokkal részletesebben fogalmaz, mint a jogalkotási törvény.A jogalkotási törvény 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötés időpontjától írja elő. Praktikus okokból a kérdésben foglaltak miatt is egyszerűbb, ha a hatályba léptető feltételt részesíti előnyben az ajánlatkérő, melyre érdemes felhívni a figyelmét.A Kbt. 126. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […] ...honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásbanszereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az EurópaiBizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet az (1) bekezdés szerintibejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Eljárásrend-változások

Kérdés: Úgy hallottuk, módosul majd a közbeszerzési törvény. Mikortól, és lehet-e tudni, hogy az eljárásrendekben lesz-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...megszavazott új törvény a jelenleg hatályos Kbt. (2003.évi CXXIX. törvény) helyébe fog lépni, azt felváltja.Az új törvény nagy része 2012. január 1-jén lép hatályba, devan két rendelkezése, amely már 2011. augusztus 21-én hatályba lép. Ezek arendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2