Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...az érvénytelenség a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján állapítható meg az alábbiak szerint:"73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ki az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet aránytalanul alacsony árra vonatkozó 25. § (1) bekezdése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést –, ha eddig az időpontig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az ártáblázat (részletes árajánlat, árkalkuláció, árazott költségvetés stb.) vizsgálata is szükséges.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárások lezárását, valamint a szerződések megkötését.A Kbt. 45. § (1) bekezdésében a "megküldését követően kérheti" szövegrész helyébe a "megküldését követően legfeljebb tíz napon belül kérheti" szövegrész került.Fentiek mellett hatályba lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az külön figyelmeztetés nélkül is fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenségének eseteit.A 73. § (2) bekezdése szerint pedig az (1) bekezdésben foglaltakon túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmát megalapozó adatok, pontos indokolás kérése szükséges a vizsgálathoz. A jogorvoslati tapasztalatok is alátámasztják, hogy minél részletesebb és pontosabb adatigény szolgál az indokoláskérés alapjául, annál biztosabb lehet abban az ajánlatkérő, hogy megtett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...esetében az építőipari rezsióradíjat el nem érő ajánlatot nyújt be, mely automatikus érvénytelenséghez vezet, vagy ha nem értékelési részszempont volt, akkor indokoltatási kötelezettség terheli az ajánlatkérőt. Ettől függetlenül egyéb pontos előírás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...azt az eredeti szerződésben lehetővé tette. Minden esetben irányadó, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítését értékelési részszempontként határozta-e meg, mert ha igen, akkor a módosítás várhatóan jogi akadályokba fog ütközni, jelesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
2