Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...amely aközbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés]alapjául szolgált, az ajánlatkérőnek egyrészt részletesen meg kell indokolnia aszerződésmódosításról szóló tájékoztatóban a változtatást, másrészt – újszabály –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Diszkrimináció dokumentációban

Kérdés: Mit tegyünk, ha a hirdetményből nem, de a dokumentációból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kiírásnak egyetlen ajánlattevő felel meg? A jogorvoslati határidő szempontjából ilyenkor a dokumentáció átvételének időpontja számít? És melyik az irányadó: a TED-beli vagy a KÉ-ben történő megjelenés?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagyhivatalból indul.Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó pótlásra váró iratokbeszerzésére, ennek figyelembevételével kell megállapítania a hiánypótláshatáridejét. Tehát egyrészt az ajánlattevő, másrészt az ajánlatkérő isfelelősséget vállal, előbbi a hiányos ajánlat benyújtásakor, utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell a jogsértéssel érintettajánlattevőnek figyelembe vennie.Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagyhivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a kérelmező), akinek jogát vagyjogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...a következőKbt.-beli rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:– jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyanajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésrevonatkozó szabályai a következők (Kbt. 323-324. §-ai):– kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogátvagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...323. §-ának(1)–(5) bekezdései szabályozzák.E rendelkezések értelmében kérelmet nyújthat be azajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt.-beli előírásokratámaszkodtunk.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.