Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel arra, hogy a keretmegállapodások esetében kötelező ajánlattétel [Kbt. 104. § (3) bekezdés] és a keretmegállapodás első részében megadott ár növelésének tiltása [Kbt. 105. § (4) bekezdés] áll fenn.A Kbt. 104. § (3) bekezdése szerint: "Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel kapcsolatban csak az alábbiakat írja elő:– az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az ajánlatkérő szerv kizárhatja, illetve köteles kizárni a közbeszerzési eljárásban való részvételre irányuló ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, ha az e rendelkezésben előírt kizárási ok megállapításra kerül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérőenrendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőlegrészletekben történő teljesítésében állapodtak meg.A (2) bekezdés azonban meglehetősen szigorú következményekethelyez kilátásba a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénymódosításáról" címmel. Az alábbiakban az idézett módosítás okait részletezzükegyrészt a hivatalos törvényi indokolás, másrészt pedig az azóta történtmódosulások alapulvételével.A Kbt. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az előzőek szerinti érvénytelen ajánlat(ok)ról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.A Kbt. 87. §-ának (1)–(4) bekezdései lényegében a fentiekhez hasonló rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.