Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kezdeményezést (152. §) nyújtanak be, a szerződést − a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést − az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...számított tizedik napon belül;– kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződésteljesítéséhez.Amennyiben a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségétvagy az érvénytelenség hiányát állapítja meg a (3) bekezdésre tekintettel,bírságot köteles kiszabni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződési nyilatkozatotmegtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagyfenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagytudnia kellett.– Ingyenes szerződés esetében tévedés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kbt.-változások – 2010

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...317. §, 329. §,330/A. §, 347. §.A kötelező elektronikus közbeszerzésre vonatkozó szabályoktehát 2010. március 1-jétől részben hatályon kívül kerültek, esetenkéntegyértelmű visszalépést eredményezve (324. §), míg a legrövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...a bírósághoz.A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nemvehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapjánközbeszerzési biztosként sem járhatna el.A keresetet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.