Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út használata az EKR-en keresztül. Az alábbiak értelmében nem elektronikus úton történik az iratbetekintési kérelem előterjesztése és az azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a kétszakaszos eljárás első szakaszának a végén tette közzé a szerződéstervezetet, mivel azt nem merjük feltételezni, hogy a második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekményeket, és a szerződéskötés időszakában történő kimentés körülményeiben beállt lényeges változások részleteinek közlésével már nem képezik a közbeszerzési eljárás részét, hanem a szerződéskötés folyamatához kapcsolódnak. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni.A Kbt. 55. § (6) bekezdése a felhívás és az egyéb közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő a tervező által készített terveket a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumok részévé teszi. A tervezőket érintő legfőbb szabály, hogy ha (elvi) engedélyezési vagy a közbeszerzési dokumentumok részét képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...a tervpályázati eljárásra is hasonlóképpen vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárásokra, erre erősít rá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet, melynek értelmében a tervpályázati eljárásban is alkalmazni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR – részben vagy egészében tartósan – nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...A kiegészítő tájékoztatást az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők kapják meg, míg hiánypótlási felhívást az eljárás során részvételi jelentkezést vagy ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
2
3
5