Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...a 49. § (2) bekezdésében az egyéb információk, iratminták, míg a 49. § (4) bekezdésében egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályainak meghatározására jogosult az ajánlatkérő – mely vélhetően az ajánlati felhívásban foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásban előírt – akizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken kívüli – egyes elvárások,ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nemjárhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...ennek fedezete költségvetésében adott, azaz rendelkezésre áll. Véleményünkszerint az ajánlatkérők fizetési késedelmét csak részben okozza a megfelelőfedezet hiánya, emellett gyakori ok a fizetési fegyelmezetlenség. A fizetésihajlandóság előmozdítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...piac szereplőinek. A Kbt. csak a definíciók szintjén tartalmazzaaz alapvető elektronikus közbeszerzéshez kötődő információkat, mígrészletszabályait a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...pontosításkéntaposztrofálja a Kbt.A módosítás kérdéskörében a Kbt. mindössze három helyenrendelkezik – ebből egy az ajánlatkérő részére biztosítja a változtatáslehetőségét. Elsőként a hiánypótlás szabályozásánál, amikor is kimondja, hogy ahiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásávalkapcsolatos szabályozás a következő:– az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámátazzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felsőhatáráig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt azajánlati felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletesszabályait külön jogszabály határozza meg. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnál atörvény 130...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Mennyiségmeghatározási problémák

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés tulajdonképpen sok kérdést foglal magában, ezérthaladjunk részenként a fenti sorrendben.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásbanmegjelölt mennyiséget, attól függ a jogi helyzet, hogy a kiírás és ennek nyomána szerződés lehetővé tette-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
1
2