Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni, hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték, tárgy és a mennyiség meghatározását, azaz gyakorlatilag csak technikai értelemben tekinti azt egy eljárásnak részekre bontás esetén. A (6) bekezdés az egyes részek kapcsolatait, viszonyát annyiban pontosítja, hogy korlátozható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...hogy indokolják a döntésüket, ha nem tagolják a szerződéseket részekre, illetve hogy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást.Esetünkben a jogalkotó kifejezetten nem írja elő az indokolását a részekre bontás elhagyásának, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...előírt, azelválaszthatóságra vonatkozó feltétel maradéktalanul teljesült. A DB eztkövetően azt vizsgálta meg, hogy a beszerzés részekre bontása ellentétes lettvolna-e a gazdasági ésszerűséggel.A beszerzési igény egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben azonban érdemes megjegyezni, hogy sokszor nehezen alkalmazható a 28. §-ának (1) bekezdése építési beruházás esetében.]A részekre bontással kapcsolatban a jogi szabályozás ennél nagyobb szabadságot enged meg számunkra. Mivel a felsorolt beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Erre az esetre is vonatkozik a részekre bontás tilalma. Feltehetően tehát az élelmiszer-beszerzés összességében meg fogja haladni a 2 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...csak az ajánlatkérő által kívánt cél megvalósításához. A Kbt. 40. §-a – mint azt az előzőekben láthattuk – tiltja a részekre bontást azzal a céllal, amely a törvény versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.