Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet 17. §-ának (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi az értékelési részszempontok közötti választást. Nem szükséges tehát az összes számszerűsíthető részszempontot "árlejteni", de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...saját magukhoz mérten kelljobbnak vagy azonosnak, esetleg rosszabbnak lenniük. Tehát amennyiben azellenszolgáltatás mértéke egy részszempont esetében magasabb, de a másik kettőesetében alacsonyabb, úgy az esetlegesen különböző súlyszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsát.A Közbeszerzések Tanácsa a fenti két bekezdés szerintiinformációkat a honlapján teszi közzé.Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerintivalamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsonymértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] ...a 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg azajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozókedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezés a továbbiakban az ajánlatkérőkötelezettségeit taglalja.A 87. § (1) bekezdés értelmében, ha az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottanmagas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák:– ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatotkívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerintitartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok közöttértékeli az 57. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyestartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatokrangsorolását elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] ...legelőnyösebb ajánlatotkívánja kiválasztani, köteles meghatározni– az összességében legelőnyösebb ajánlat megítéléséreszolgáló részszempontokat;– részszempontonként az azok súlyát meghatározó – arészszempont tényleges jelentőségével arányban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...Abban az esetben, ha az ajánlatkérő azösszességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor azajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlatifelhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a Kbt. 57....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2