Műszaki tartalommal kapcsolatos hiánypótlás

Kérdés: Lehet-e a műszaki tartalommal kapcsolatosan olyan hiánypótlást kérni, hogy pontosítsa az ajánlattevő, mit ért műszaki tartalom alatt? Előfordul, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérő számára a műszaki leírás megfogalmazása. Vagy ilyenkor az ajánlatkérő hivatkozhat az ajánlattevőnek arra a kötelező nyilatkozatára, miszerint elfogadja a felhívás és a dokumentáció feltételeit? A Kbt. szerint a hiánypótlás során "ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni". Az ellenszolgáltatás minden esetben elbírálási szempont, ami összefügg a műszaki tartalommal. Ezek szerint a műszaki tartalommal kapcsolatosan nem lehet semmiféle (kiegészítő, pontosító, tisztázó) hiánypótlást kérni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésrekerülnek;– ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függössze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni.A hiánypótlás kérése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...azösszességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont alkalmazása esetén szemelőtt kell tartaniuk, hogy az általuk meghatározott egyes részszempontokkörében csak a beszerzés tárgyára vonatkozó elemek kerülhetnek értékelésre.Ezzel összefüggésben olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy– részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy– ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlatifelhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyikrészszempont vagy alszempont.Az ajánlatkérő köteles az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...tett – a)-i) pontok.Mérlegelési joga van az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint,a kirívóan alacsonynak vagy magasnak bírálati részszempont esetében:– ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsát.A Közbeszerzések Tanácsa a fenti két bekezdés szerintiinformációkat a honlapján teszi közzé.Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerintivalamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsonymértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlatkérői információk elektronikus árverésnél

Kérdés: Ha az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, milyen terjedelmű, illetve tartalmú információkat kell közölnie az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...árlejtést azellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésénekb) pontja esetében – a bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le;– arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információkmely időpontban lesznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni,hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte;– ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerintivalamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsonymértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Referenciaszerzéssel indokolt alacsony ár

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerezte.A Kbt. 87. §-ának (1)-(3) bekezdései a kérdés kapcsán akövetkező rendelkezéseket tartalmazzák: ha az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magasvagy alacsony mértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevővel kötött keretmegállapodás alapján jogosult azelső részben alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot,részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert alkalmazni az írásbeliajánlattételi felhívásban, amennyiben az eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2