Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...(7), (9)-(10) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:– az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakban érintik a kérdést.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége

Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...illetve árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosaibemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek – a részvételmértékéig –, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt;– az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípusokat is a246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelőenkell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőtkell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.Tehát nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a), d) és f)pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve haaz ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezetközött a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.