Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] ...ezt követően ellenőrzi a megfelelőséget, és amennyiben nem felel meg, úgy kizárja, és ennek megfelelően lesz érvénytelen a részvételi jelentkezés. A kizárás oka pedig kizáró ok hatálya alá tartozás.A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján, ha a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos a következő tartalommal.Az ajánlatkérő az e fejezet – Kbt. VI. fejezete – szerintiközbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettóegymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a),d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény,kivéve ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtószervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.[A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a), d) és f)pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve haaz ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezetközött a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen isbenyújthat ajánlatot. A konzorciumi forma és a közös ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] ...minősíteni, és az ajánlatot érvénytelennek tekinteni.[A Kbt. előzőekben utalt rendelkezése szerint az ajánlatkérőaz eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ajogszabályokban meghatározott feltételeknek. Gondolhatunk például arra, hogy azeljárás második szakaszában két részvételre jelentkező közös ajánlatot ad be.Ezt a Kbt. nem engedi, hiszen 123. §-ának (5) bekezdése ezt egyértelműenkimondja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közjegyző előtti nyilatkozatok

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági ítéletben megállapított bűncselekmény elkövetése (mentesülés, eltiltás ideje alatt), közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerős eltiltás (az eltiltás ideje alatt), korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.