Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...Két szakaszból álló eljárások esetén a bírálatiszempontot nem elegendő az ajánlattételi felhívásban meghatározni, azt arészvételi felhívásnak kell tartalmaznia.11. Az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie továbbá, hogynincs jogszerű lehetősége arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni[Kbt. 94. §-ának (1)-(5) bekezdései].Kétszakaszos eljárás első szakaszában a részvételi szakaszlezárására vonatkozóan is hasonló szabályok érvényesek, mint a nyílt eljárásesetében az alábbiak szerint:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni akeretmegállapodásos eljárást.A keretmegállapodásos eljárás első részét megindítóhirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérőköteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálatiszempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...milyen nyilatkozatokkal,milyen okiratok benyújtásával bizonyíthatják, hogy alkalmasak az adott, konkrétközbeszerzési eljárásban való részvételre. (Figyelemmel arra, hogy az alkalmasságikritériumokat több számunkban nevesítettük már, így ezek tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az említett eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.