Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...igényelthatósági igazolások esetében az igazolások megkérésekor egyértelműenmegjelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérik. Ahatósági igazolás felhasználási céljának pontos meghatározása ugyaniskihatással lehet annak tartalmára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ajogszabályokban meghatározott feltételeknek. Gondolhatunk például arra, hogy azeljárás második szakaszában két részvételre jelentkező közös ajánlatot ad be.Ezt a Kbt. nem engedi, hiszen 123. §-ának (5) bekezdése ezt egyértelműenkimondja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben): olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérőaz általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott részvételrejelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződéstípusának és feltételeinek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból ésmódon jogerősen korlátozta;– közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerőseneltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;– egy évnél régebben lejárt adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően abírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek abírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okotjelentene, tehát az összeférhetetlenségi szabályok az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az említett eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
3
4