8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Lezárt üzleti év hiányában pénzügyi alkalmasság igazolása
Kérdés: Mint friss cég, az eljárás megindításának pillanatában nincs lezárt mérlegünk. Megakadályozza-e mindez az eljáráson történő indulásunkat?
2. cikk / 8 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
3. cikk / 8 Alkalmasságot igazoló szakember közreműködése a szerződés teljesítése során
Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?
4. cikk / 8 Ingyenesség a közbeszerzésben
Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
5. cikk / 8 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
6. cikk / 8 Kizáró okok építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
7. cikk / 8 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
8. cikk / 8 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
