Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni akeretmegállapodásos eljárást.(2) A keretmegállapodásos eljárás első részét megindítóhirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérőköteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontokegyike szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Keretmegállapodás több ajánlattevővel

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...amely attól függően, hogy azajánlatkérő milyen eljárást indít az első részében keretmegállapodásoseljárásnak, mind ajánlati, mind részvételi felhívás lehet.(A Kbt. fentiekben hivatkozott 124-125. §-ai az ajánlatkérőlehetőségeit határozzák meg abban a körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...szakmaiatlanannak feltételezése, hogy sok ajánlattevő esetében nem éri meg kétszakaszoseljárást lebonyolítani, s az alkalmas részvételre jelentkezők számáraajánlattételi lehetőséget biztosítani, ahogyan azt a meghívásos vagy hirdetményközzétételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásávalkapcsolatos szabályozás a következő:– az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámátazzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felsőhatáráig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.