Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna, úgy ez a módosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező- az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott "fenntartás" szabályaiis. Korábban az éves nettó egymilliárd forint árbevétel alatti ajánlattevőkszámára lehetett a részvételt fenntartani. Ez az értékhatár jelentősenmérséklődött árubeszerzés és szolgáltatás esetén, ahol 100 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] ...atárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani azajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendődíjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Az alkalmazás további feltétele, hogy a tárgyalásra a nyílt vagy meghívásos eljárás valamennyi – közbeszerzési eljárásban való részvételre alkalmas – ajánlattevőjét meghívja. A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.