GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségük van az ajánlatkérői döntés felülvizsgálatának kezdeményezésére, így az adott közbeszerzési eljárásban való részvételük kizárása rövid úton orvosolható, vagy megerősítést nyer. Ehhez szükséges még kiemelni, hogy a Kbt. 62. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...úgy működik, hogy az ajánlatkérő kijelöli, hogy az adott eljárási cselekményét mely rész(ek)ben rögzítse a rendszer, míg a részvételre jelentkezők/ajánlattevők az egyes részekbe belépve tudják eszközölni az eljárási cselekményeiket.Tény, hogy a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...A kiegészítő tájékoztatást az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők kapják meg, míg hiánypótlási felhívást az eljárás során részvételi jelentkezést vagy ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] ...kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja – (2) és (3) bekezdés.A hivatkozott rendelkezések szerint tehát az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...pontja nem alkalmazható;– kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ellen­őrizzék a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok alkotóelemeit azáltal, hogy arra kötelezte, hogy a részvételre jelentkezőktől kérje az ajánlat komolyságának bizonyítását. Mindez azonban véleményünk szerint nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítendő részekről, a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és teljesítésben való részvételük arányáról tett ajánlattevői nyilatkozatoknak a több szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...készíthetanélkül, hogy jogi érdeket valószínűsítenie kellene.Új elem e körben az is, hogy az ajánlatkérő, az ajánlattevőés a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérhetiaz iratbetekintésre jogosult személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező- az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint jogorvoslat irántikérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételrejelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2