55 cikk rendezése:
1. cikk / 55 Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben
Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
2. cikk / 55 Előkészítés adatainak rögzítése az EKR-ben
Kérdés: Köteles vagyok-e ajánlatkérőként az EKR-ben rögzíteni az előkészítés során az előzetes piaci konzultáció emlékeztetőjét, amennyiben azt nem az EKR-ben folytattam le? Nem a tartalma az érdekes, hanem maga a rögzítés ténye.
3. cikk / 55 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
4. cikk / 55 Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben
Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
5. cikk / 55 Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén
Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
6. cikk / 55 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
7. cikk / 55 Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
8. cikk / 55 Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása
Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
9. cikk / 55 Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások
Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
10. cikk / 55 Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén
Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
