Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel."Fentiek alapján a jogalkotó szándéka e jogszabályi rendelkezés meghozatalával pontosan az volt, hogy egyértelművé tegye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítésbe bevonnia, az ajánlatban megneveznie;– bevonás a teljesítéshez szükséges mértékben: a kapacitást nyújtó szervezet részvételének a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó okiratban foglaltakhoz, és a Kbt. 65. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.