Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...szerint részt kell vennie.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...vonhat be az ajánlatkérő.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítendő részekről, a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és teljesítésben való részvételük arányáról tett ajánlattevői nyilatkozatoknak a több szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező– az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...olyan hamis adatotszolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtébenelkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés anyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön, vagyelérhető lett volna, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a),d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény,kivéve ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtószervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.[A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a), d) és f)pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve haaz ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezetközött a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...szempontoknak; közbeszerzésselkapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltottákközbeszerzési eljárásban való részvételtől; közbeszerzéssel kapcsolatosjogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősítettajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...túl legalább a következőket kell tartalmaznia:c) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását.– 210. § (1) A közvetlen részvételi felhívásnak legalább akövetkezőket kell tartalmaznia:j) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– 212. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
2