Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítását írja elő az alábbiak szerint.A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az érintettek betekinthessenek az üzleti titkot nem érintő tartalmú részvételi jelentkezésbe, ajánlatba, iratba. Mivel feltételezett jogsértés kell, hogy az iratbetekintés oka legyen, ezért mindez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, mely szerint az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ez a szabály az alábbiakban módosult 2014. március 15-étől.Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján agazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetverészvételi jelentkezést nyújthassanak be;– az eljárást megindító felhívásnak mindazon információttartalmaznia kell, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező- az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerintiszemélyek iratbetekintési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati eljárás során keletkezettiratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az ajánlatkérő és azajánlattevő, a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással- kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az előző bekezdés 3-5.pontja szerint határoz, egyben– az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja aközbeszerzési eljárásban való részvételtől;– elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevőkhivatalos jegyzékéből való törlését;– elrendelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.