Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. kifejezetten nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 148. §-ának (5) bekezdés második mondata alapján:Az előzőekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek érdekében a törvény a jogintézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára – feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságot mutat."Mivel az ajánlatkérő egyértelműen megsértette a hiánypótlási szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.A (3) bekezdés értelmében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...pontja nem alkalmazható;– kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...akként rendelkezik, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, azajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételrejelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételrejelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
2