13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
2. cikk / 13 A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése
Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
3. cikk / 13 Eljárás referencialevél alaki hibája esetén
Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
4. cikk / 13 Referencianyilatkozat hiánya
Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
5. cikk / 13 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
6. cikk / 13 Referenciát igazoló szervezet teljesítésben való részvételi arányának vizsgálata
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 65. § (9) bekezdésének utolsó mondata speciális szabályt tartalmaz az ugyanezen bekezdés első mondatában foglaltakhoz képest a referenciára vonatkozó követelmény igazolása kapcsán? Másképpen fogalmazva: a referencia alkalmassági követelményt igazoló szervezet vonatkozásában elegendő, ha e szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, így az ajánlatkérő a bírálat során nem köteles vizsgálni az ajánlatban csatolt szerződés/előszerződés alapján a teljesítésben való részvétel mértékét, pusztán a teljesítésben való részvétel tényét elegendő megállapítani?
7. cikk / 13 "Saját" referencia
Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
8. cikk / 13 Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
9. cikk / 13 Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése
Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
10. cikk / 13 Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással
Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?