11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása
Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
2. cikk / 11 A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában
Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
3. cikk / 11 Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással
Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
4. cikk / 11 Fedezet ismertetésének joghatásai
Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
5. cikk / 11 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
6. cikk / 11 Eljárástípusok az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
7. cikk / 11 Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele
Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
8. cikk / 11 Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
9. cikk / 11 Ingyenesség a közbeszerzésben
Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
10. cikk / 11 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?