Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható.A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidő meghatározása egyszeri kötelezettség, mivel a későbbiekben olyan helyzet áll elő, mintha a DBR fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy – közvetlen részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzet, és az ajánlattevők, a részvételre jelentkezők már nem tudnak változtatni jogszerűen státuszukon. Praktikusan tehát minderre a részvételi határidő lejártát követően, vagy egyszakaszos eljárásban az ajánlattételi határidőt követően kerül sor. A Kbt. 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének a)-e) pontjai szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója, vagy az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […]  Az eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […]  Egyszerű eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.