36 cikk rendezése:
11. cikk / 36 Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában
Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
12. cikk / 36 Alkalmasság igazolása többségi tulajdonos által
Kérdés: Alkalmasság igazolására igénybe vehetem-e a többségi tulajdonosomat?
13. cikk / 36 Együttes megfelelés alvállalkozóval
Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
14. cikk / 36 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése
Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
15. cikk / 36 Egy éve alakult szervezet referenciája
Kérdés: Egy éve alakultunk, és közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni. A kiírás szerinti, a kiírást megelőző 36 hónapra nem tudunk referenciát felmutatni. Mi a megoldás ebben az esetben az alkalmasság igazolására? Indulhatunk így a tenderen?
16. cikk / 36 Referencia igazolása alvállalkozóval
Kérdés: Referencia igazolható alvállalkozó igénybevétele útján?
17. cikk / 36 Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó
Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
18. cikk / 36 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
19. cikk / 36 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
20. cikk / 36 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
