Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...során. Nincs olyan szabály hatályban, mely szerint ha bebizonyosodik, hogy legalább egy érvénytelenségi ok fennáll, akkor az megalapozza a részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségét, további bírálatra vagy értékelésre vonatkozó eljárási cselekmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségi okokat lehet meghatározni a közbeszerzésben.A Kbt. 74. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során tanúsított magatartását – C-213/07. sz. Michaniki-ügy;– az Európai Bíróság eseti döntése szerint nem nyújthat be részvételi jelentkezést, illetve nem tehet ajánlatot olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben azajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében)nyilatkozattal köteles azt elfogadni.Lényeges, hogy az átláthatósági megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi (részvételi) felhívásbanköteles közzétenni, ebben az esetben az ajánlattevő (részvételre jelentkező)ajánlatában (részvételi jelentkezésében) nyilatkozattal köteles azt elfogadni.Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.