Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtották;– az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...szintén figyelembe kell vennie az eljárás során.A hivatkozott rendelkezések szerint az ajánlatkérő az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések elbírálása során köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések érvénytelenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamisnyilatkozatot tett, amelynek következtében elkerülhető lett volna, hogy azajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miattérvénytelennek minősüljön, vagy elérhető lett volna, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.