Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a felhívásukban és a dokumentációjukban határozzák meg mindazon követelményeket, feltételeket, amelyek teljesítése szükséges a részvételi jelentkezés, ajánlat érvényes benyújtásához, az alkalmassági követelmények teljesítéséhez, a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.Adminisztrációcsökkentő elem, hogy a részvételi jelentkezések elbírálásáról csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor kell készíteni összegezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatos Kbt.-beli rendelkezések a következők:– az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelenté­sek, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.