Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) és (2) bekezdése szerint az alábbiak:– az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb tíz napon belül kérheti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] ...kommunikációt, ami azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását (elektronikus benyújtás) is."A tagállamoknak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák:– az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...részvételre jelentkezni.A (6) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...előírtak szerint vizsgálja meg az ajánlatokat. E szabályok értelmében– az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségi okokat lehet meghatározni a közbeszerzésben.A Kbt. 74. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(3) bekezdésében a következők szerint szabályozza:– az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...a 41. § (2)-(3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) vagy a részvételi jelentkezés elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott kiegészítő iratok átvétele az eljárásban való részvétel feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
2