"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha az ajánlati ár nulla, mivel az ajánlattevő egy új piachoz való hozzáféréshez, illetve új felhasználókhoz, következésképpen referenciákhoz jut, ami számára jövőbeni gazdasági előnyt jelenthet. Kérdés, "hogy az a puszta tény, hogy a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ugyanis valóban megvan annak a kockázata, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban lenyilatkozza a referencia rendelkezésre állását, majd utólag kiderül, hogy mégsem képes benyújtani azt. Erre külön utal a Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő szempontjából objektíve nem az összességébenlegelőnyösebb;– az ajánlattevők számára az ajánlatkérő elvárásai éspreferenciái csak a részszempontok (alszempontok) tényleges jelentőségétkifejező súlyszámok alapján, közvetett módon ismerhetők meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.