8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján
Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
2. cikk / 8 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
3. cikk / 8 Ajánlatkérő ellenőrzése
Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
4. cikk / 8 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
5. cikk / 8 Korábbi évek teljesítésének igazolása
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
6. cikk / 8 Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre
Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
7. cikk / 8 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
8. cikk / 8 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
