Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ugyanis valóban megvan annak a kockázata, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban lenyilatkozza a referencia rendelkezésre állását, majd utólag kiderül, hogy mégsem képes benyújtani azt. Erre külön utal a Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...képezze annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meg tudjon győződni arról, hogy az ajánlatkérő továbbra is rendelkezik például azokkal a referenciákkal, melyeket az eljárás során benyújtott.A Kbt. 128. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Nyilatkozat más szervezet kapacitása igénybevételének módjáról

Kérdés: A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése leírja, hogy milyen esetekben lehet más szervezet kapacitására támaszkodni. Az árbevételt és referenciát, mint alkalmassági követelményeket, nem tudjuk a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe venni. A Kbt. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontjánál arra a kérdésre, hogy "milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja", mit kell nyilatkoznunk?
Részlet a válaszából: […]  A törvény 55. §-a (6) bekezdésének szóhasználatában arrólkell nyilatkozni, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azalkalmasságot igazoló szervezetet, amely lehetővé teszi tapasztalatánakfelhasználását. Az utalt törvényhely szerint az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...kérése során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie aszerződő felek üzleti titokhoz fűződő érdekeire, gondoljunk csak areferencialevél tartalmára. Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.