Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszának része.Az árlejtés esetében pedig figyelemmel kell lenni erre a problémára. 2013. július 1-jétől bekerült a 257/2007. kormányrendeletbe az a kisegítő szabály, mely egyértelművé teszi, hogy csak az árlejtést követően kell információt szolgáltatni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...rendjéről és díjáról, valamint aKözbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló34/2004. kormányrendelet módosítását. A cél azonban a nyilvánosság lehet, azazkülsős (nem a meghívottak közé tartozó) ajánlattevők megjelenését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástközvetlen ajánlattételi felhívásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...összegezés aKözbeszerzési Értesítőben is közzétehető.A (4) bekezdés fentiek szerinti új szabálya arra utal, hogyaz új hirdetményminta-rendeletben az egyszerű eljárás írásbeli összegzésénekmintája megtalálható lesz, és a továbbiakban ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.