A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők között. Az ÁKSZ tevékenységét az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁKSZ-rendelet) szabályozza. Az ÁKSZ bevonásának kötelezettsége tehát egyrészt az ajánlatkérők csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) kormányrendelet szabályozásából szintén arra a következtetésre juthatunk, hogy a tervezés/tervező kiválasztása azon túl, hogy meg kellene,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az ajánlattevőnek, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet az alábbiak szerint módosult.Egyértelművé válik a 2. § (1) bekezdése alapján, hogy az ár mint értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges a jogorvoslati gyakorlat további ismerete a kérdés megválaszolásához. Segítséget nyújt mindehhez a kapcsolódó végrehajtási rendelet.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendeletet (Korábbi Nemzetbiztonsági Rendelet) hatályon kívül helyezték, így a honvédelem és biztonság területén egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett ÖTM rendeletet időközben hatályon kívül helyezték, helyébe a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet került, mely kifejezetten nem foglalkozik a napelemek, napkollektorok beépítésével, mint elődje. A napelemek CPV-kódját alapul véve (09331000-8, 9332000-5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...a hasonlóságot.Erre három példacsoportot képeztünk, egymás után következő CPV-kódok magyarnyelvű verziója alapján (213/2008/EK rendelet, 2195/2002/EK rendelet). Az alábbi példa mutatja, hogy mind szolgáltatás, mindárubeszerzés vegyesen lehet az utolsó két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...továbbra sem eredményezhetiegyes ajánlattevők hátrányos megkülönböztetését.Jelenleg még nem áll rendelkezésünkre az a végrehajtásirendelet, amely a saját eljárásrendet hivatott szabályozni a (8) bekezdésbenmeghatározott ajánlatkérők számára. Amennyiben megjelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...nyomán már hatályba lépett a közbeszerzések központiellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet.]A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészülki:[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2