Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások esetében konkrét módon segíti az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kiírásokat 2010. szeptember 15. után senkisem ellenőrzi kötelező jelleggel. A korábban hatályos Kbt. alapján az eljárástmegindító hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága(hirdetmény-ellenőrzési osztály) vizsgálta felül, és az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható átláthatósági megállapodásról és az átláthatóságibiztosok nyilvántartásának vezetéséről szóló 113/2010. kormányrendelettel egyigen túlszabályozott, az adminisztrációt és a költségeket növelő megoldássávált. Az eredeti "Integrity Pact"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadóak.A kérdés teljes körű tisztázása érdekében azonban kiemeljük, hogy a Kbt. 404. §-ában felhatalmazást ad a rendeleti szabályozásra bizonyos területeken. (A rendeleti szabályozás területeivel a Közbeszerzési Levelek 3. számában, a 87....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...évig meg is kell őriznie.Az előkészítést követően kell az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívást megjelentetnie a Kbt., a 15/2004. IM rendelet, valamint a 34/2004. Korm. rendelet alapján.Az ajánlattételi szakaszban is vannak feladatai az ajánlatkérőnek. A Kbt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.