Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...között aszerint, hogy a tevékenységet egy névjegyzéken szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó végzi a vonatkozó rendelet alapján, vagy bármely más személy, szervezet csak egyszerűen közbeszerzési tanácsadást nyújt.A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés szerint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások esetében konkrét módon segíti az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Alvállalkozó gépjárműbeszerzésnél

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá agépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatóságieljárások díjáról szóló 91/2004. GKM rendelet (Rendelet) szabályai 2010. január1-jétől módosultak, aminek eredményeként a gépjárművek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...és aközbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvényfelhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérőugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részbenazonosak, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény,vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján azajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynektagjai részben azonosak, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...– 17/A. § (1)-(4) bekezdései.A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzésekszabályait tartalmazó 302/2006. Korm. rendelet az alábbiak szerint fogalmazhatályát tekintve:– a rendeletet a Kbt. 17/A. §-ában meghatározott, a Kbt. 4.§-ának 33/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...és a közbeszerzési eljárást lezáró döntésmeghozatalára – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadottönkormányzati rendelet alapján – az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult,vagy olyan testületei, amelyek tagjai részben azonosak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...védett foglalkoztatók részére fenntartottközbeszerzésekkel kapcsolatos szabályokat a 302/2006. Korm. rendelettartalmazza.A kérdés első részére válaszolva, a jogszabály anyilvántartásba vétellel kapcsolatban az alábbiakat írja elő.A Foglalkoztatási és Szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése]. (Az áruszármazásának megállapítására a külön jogszabályban, illetőleg a KözösségiVámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kellalkalmazni.)Lényeges, hogy ha az ajánlat érvénytelen, akkor azajánlatkérőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2