Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...válása miatt eredménytelenné nyilvánítja – 66. § (1) bekezdés, 44. § (3) bekezdés.]Különösen fontos a megfelelő érvek rendelkezésre állása a Kbt. 77. §-ának (3) bekezdésében foglaltak igazolására, mely rendelkezés értelmében a 76. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] ...döntel – az ajánlatkérőnek kell végiggondolnia, hogy ez a lehetőség a beszerzéstárgyával és mennyiségével, valamint az anyagi fedezet rendelkezésre állásávalhogyan hozható összhangba. Részajánlattételnél például célszerű – bár errevonatkozó kógens szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.