Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőbb megajánlás azzal arányban álló magasabb pontszámot ér el;c) a pontozás során nem változik meg az egyes részszempontok súlyszámokkal kifejezett jelentősége."A hasznossági függvény tehát nyugodtan alkalmazható, de nagymértékben nem deformálhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...tett ajánlati tartalom.A kérelmező ajánlati tartalmat közölt, figyelemmel arra, hogy a részvételi felhívás II.2.5) pontjában 16-os súlyszámmal megadott minőségi kritérium volt a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány gyakorlata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, az eljárást nem lehet eredményesnek nyilvánítani az alábbiakra tekintettel.A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 122/A. § szerint abban az esetben, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az azok súlyát meghatározó – a részszemponttényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban:súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.