Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő egyértelműen kijelölte azt az időintervallumot, amelyen belül a fizetési határidőt meghatározni kérte, megjelölte a súlyszámot és megadta az értékelés módszerét, vagyis eljárása, döntéshozatala semmiképpen sem tekinthető önkényesnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ellenszolgáltatás szempontján belül továbbialszempontokat határozzanak meg.3. A részszempontok és a részszempontokhoz tartozósúlyszámok meghatározása körében ajánlatkérők törekedjenek arra, hogy azok abeszerzés tárgyának lényeges körülményeit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel,majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza asúlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat azösszességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...az azok súlyátmeghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló -szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerintitartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát,amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...57. § (3) bekezdésének c) pontjaközötti pontszámot -, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelésipontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonkéntösszeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek azösszpontszáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.