Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...zálogkölcsön nyújtása, valamint csoportfinanszírozás – törvény 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpont, ba)-be alalpontok.A folyószámlahitel tipikusan az a hitelezési forma, amikor a hitelező adott hitelkeretet biztosít a hitelfelvevő részére annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetők az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy szerződést köthessenaz ajánlatkérővel.A második szabálycsoport a teljesítést követő kifizetésekrevonatkozik, mely minden egyes számla, részszámla esetében szükségessé teszi anemleges adóigazolás benyújtását, mivel a Kbt. 305. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetők azelőírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájáratörténő befizetéssel, vagy bankgarancia biztosításával, vagy biztosításiszerződés alapján kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezvénnyel, amely készfizető kezességvállalást tartalmaz, vagybefizethető a meghatározott összeg az ajánlatkérő megadott fizetési számlájára(Kbt. 59. §).A teljesítési és a jólteljesítési biztosítékra vonatkozóelőírásokat (eseteit, körét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő fél választásaszerint teljesíthetők az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő félfizetési számlájára történő befizetéssel, vagy bankgarancia biztosításával,vagy biztosítási szerződés alapján kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...A (2) bekezdés értelmében biztosíték az ajánlattevőválasztása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőbankszámlájára történő befizetésével, bankgaranciával vagy biztosításiszerződés alapján kiállított –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.