15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Szakember lecserélése
Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
2. cikk / 15 Munkaviszonyban nem álló szakember státusza
Kérdés: Milyen formában jelölje meg az ajánlattevő azt a szakembert, akit majd munkavállalóként fog foglalkoztatni, de most még nem veszi fel, hiszen még nem nyerte meg a projektet? Ez az érv azonban nem elegendő az ajánlatkérőnek, és kéri a szakember státuszának azonosítását. Nem világos számunkra, hogy pontosan mit jelent ez.
3. cikk / 15 Több szakértő bemutatása egy ajánlatban
Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
4. cikk / 15 Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
5. cikk / 15 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
6. cikk / 15 Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
7. cikk / 15 Kapacitást biztosító szervezet bevonása, szakemberre vonatkozó alkalmassági feltételek
Kérdés: A Kbt. 65. § (9) bekezdésének első szófordulata a "külön jogszabályban foglaltak szerint előírt" kitételhez köti, hogy az ajánlattevő a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítésének igazolásához csak akkor veheti igénybe más szervezet (személy) kapacitását, ha az adott szervezet (személy) valósítja majd meg azt a szakemberhez kötött szolgáltatást. Mely külön jogszabályokat szükséges szem előtt tartani a szakemberre vonatkozó alkalmassági feltétel meghatározásakor? Ha az adott beszerzés megvalósításakor nincs relevanciája a külön jogszabályi hivatkozásnak, akkor az ajánlattevő már nem is köteles a kapacitást biztosító szervezettel (személlyel) teljes mértékben elvégeztetni az adott szakemberhez kötött szolgáltatást?
8. cikk / 15 Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén
Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
9. cikk / 15 Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően
Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
10. cikk / 15 Alvállalkozói kifizetések értelmezése
Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
