Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...érintően kötött nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre;– valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
Részlet a válaszából: […] ...gyártója, nem tartozik ebbe a körbe.A közbeszerzési törvény 4. §-ának 2. pontja értelmébenalvállalkozónak minősül az a szervezet vagy személy, amely vagy aki aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített, azaz 10 százalékot meghaladó mértékben igénybevenni kívánt alvállalkozói lét vagy az erőforrás-szervezeti szerep aközbeszerzésben nem automatikus. Mindkettőhöz kell a cég hozzájárulása is,cégkivonat, nyilatkozat stb., azaz olyan nem történhet, hogy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszakiengedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátjaki;– európai szabvány a nemzeti szabványosításról szólótörvényben így meghatározott fogalom;– Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.