Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő jogszabályhely szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik a részvételre jelentkezőre, továbbá következményekkel jár a kapacitást biztosító szervezetre vonatkozóan is.Amikor a nyilatkozattétel történik, akkor a kizáró oknak nem lehet fennállnia. Az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.